Elhatároztad magad abban, hogy menekülés helyett ott maradsz. Nincs terved, csupán egyetlen próbálkozásod. Hevesen lüktet a szíved, úgy, hogy majd kiugrik a helyéről.

Nagy levegőt veszel és szembenézel az iszonyattal.

Futásnak eredsz a fal mellett. Annyira állsz csak meg, hogy felkapj egy vasrudat. Nehezebb, mint gondoltad, de muszáj magaddal vinned. Gyorsan elfutsz onnan, mielőtt a Megszállott tehetne bármit is.

A rúddal gyorsan a Megszállott mögé rohansz. Nyertél annyi időt, hogy felé hajítsd a vasrudat, amíg nem figyel.

Nem is habozol. Akár egy lándzsát, felé dobod, az pedig beleáll a mellkasába.

A Megszállott lejjebb süllyed a levegőben. Farkasszemet nézel vele, és ekkor úgy érzed, magával a rémálmoddal nézel szembe. Ahogy láthatóan veszít erejéből a Megszállott, úgy hallod egyre jobban, ahogy egy ismerős női hang súg valamit a füledbe, de nem érted, mi az. Egyre hangosabban és hangosabban.

"Tűnj el!" küzdesz a kínzása ellen. "Tűnj el a fejemből!"

A Megszállott végül élettelenül ér földet előtted, és úgy is marad...