A Merülőkamra irányába indulsz el. A szemed már kezd hozzászokni a félhomályban úszó helyekhez. Szeretnél minél hamarabb kikeveredni erről a helyről, mielőtt a rémálmod valósággá válik és ténylegesen a Szintézis Fúrótoronyban halsz meg.

Előbb viszont sok mindent kéne kiderítened, ami nélkül ha el is mennél, nem értenéd meg a történteket. Egyetlen egy dologgal kapcsolatban kételkedsz, ami a leginkább megrémít. Vajon tényleg tudni akarod-e ki volt az a rémséges Nő az álmodban? Őrá is csak onnan emlékszel, és mint minden másnál a fejed fájdul meg ha bármire is próbálnál visszaemlékezni. A Nőre viszont konkrétan nem is mersz.

A pillanat hevében mikor lenézel a lábad elé, nehogy megbotolj valamiben, vérvörös foltokat veszel észre, amint keverednek a padlón tocsogó vízzel.

Újból rosszul leszel a halálfélelemtől. Csendben követed a véres nyomokat, először kirajzolódnak a lábnyomok, majd csupán vékony csíkok.

Valaki járt itt…

Nyögést hallasz magad előtt, de messze. Akármennyire rosszul érzed magad, úgy érzed oda kell menned, hátha segíthetsz.

Futásnak eredsz a folyosón, és nemsokára elérsz egy ajtóhoz, amin egy kör alakú ablakon átlátsz.

Egy terem tárul eléd, közepén hatalmas medencével, amit korlát választ el a száraztól. A medencében egy kis henger alakú jármű áll. Üvegablak az elején, propellerek a végén, egy kis egyszemélyes tengeralattjáró.

Ez tehát a Merülőkamra. És még épp látod, ahogy a medence mellett egy férfi mászik éppen bele a járműbe, akinek a lábait csupa mély karmolásnyom borítja...